Áldás! Békesség!
„Majd így folytatta: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk?
Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön,
miután pedig elvetették, megnő, és nagyobb lesz minden veteménynél,
és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak.”
(Mk 4,30-32)
Kedves Testvérünk!
Az ősz az élénk színek, intenzív illatok és fanyar ízek évszaka. A termés érik, érlelődik, erjed, fonnyad, aszalódik. A dió, a mandula, a sütőtök, a mazsola odakerül az őszi asztalokra, és ott árasztja illatát a birs. Egyetlen szem birsalma betölti a házat az aromájával. Ezek a napok egyszerre a teltség és a veszteség napjai. Az újbor ideje az egyházi év végén az éves termés megünneplése, visszatekintés, megemlékezés, hálaadás.
Az évszakok körforgása egy kissé közelebb került hozzánk az elmúlt hónapok eseményeivel. A hideg és sötét napok hidegebbnek és sötétebbnek tűnnek az energiaválság beköszöntével. Átgondoltuk a fogyasztásunkat, számolgatjuk a tartalékot, amit képeztünk, ha nem is a kamrában, de a bankszámlánkon. A díszvilágítás fényereje zavarba hoz minket, akik most még inkább lekapcsoljuk a lámpát, lehúzzuk a fűtést. A telet nem világítja be, és fűti át a számunkra teremtett komfort, a természetes különbség tél és nyár között újra közelebb jött. A templomot nem fűtjük, a gyülekezeti házba hívjuk vasárnap reggel fél kilencre a fázósabb, idősebb testvéreket istentiszteletre. A templomi istentiszteleten jól fel kell öltözni, mint fiatalkoromban. Hétköznaponként a bibliaórákat (az esti hármat) házaknál tarjuk. Házi bibliaórákká alakultunk, meglátogatjuk egymást, együtt teázunk és beszélgetünk egy-egy testvérünk „tűzhelyénél”.
Átalakulóban van a világunk – emlékeztet minket az átalakulás évszaka, az ősz. Ki mint vet, úgy arat. Tudatosítsuk ezt magunkban, hogy nem mindegy, hogyan gondolkozunk, és döntünk ezekben a vízválasztó időkben. Amivel most takarékoskodunk, az nem csupán a miénk. Az utánunk érkező nemzedék kamrájával is gazdálkodunk. Az árak minden tekintetben elszaladtak. Oda kell figyelnünk, nem csupán arra, hogy mit teszünk a kosarunkba, hanem még inkább oda kell figyelnünk azokra, akiknek eddig is nagyon oda kellett figyelniük, hogy mit tettek a kosarukba. A mi kosarunk legyen most az ő kosaruk is, mert akinek van, annak most adnia kell annak, akinek nincs, mert akinek kevés volt, annak most semmire sem telik. A gyülekezetünk összekapaszkodik, és együtt küzdünk meg az újabb kihívásokkal. A sok kicsi sokra megy. A kicsi számít, tanít Jézus az élet rendjére.
A terebélyes fa, mely a kicsiny mustármagból nő, az egyház, mely otthona az ég és föld között szárnyra kelő madaraknak, a Gondviselő kegyelméből élő vándoroknak. Ott, a fák lombjai között élnek ők, a lelki szabadság hírnökei. A gondviselő Istenbe vetett hit teremje meg gyülekezetünkben gyümölcsét, hogy a hit szabadáságban élhessünk.
Testvéri köszöntéssel:
Debrecen, 2022. november 4.
Tóth-Mihala Veronika, lelkipásztor
Tóth Tamás, lelkipásztor
Dr. Kánya Gergely, főgondnok
ÚJBOR ÜNNEPÉNEK RENDJE
- Bűnbánati istentiszteleteinket 2022. november 10-11-12. napjain (csütörtök, péntek és szombat) este 6 órai kezdettel tartjuk a Gyülekezeti Házban (bejárat a Nap utca felől).
- Az újbor ünnepi úrvacsorás istentisztelet november 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a templomban.
